200 Ft / e-mail – ügyfélkapu költséghatékonyság
- akos.maroy írta, 2009. február. 23, napló témában
- 6 Comments »
A Miniszterelnöki Hivatal oldalán egy írásban Baja Ferenc szerint 50 millió e-mail kiküldése 10 milliárd Forintért egy jó megtérülés:
Kérdésekre válaszolva Baja Ferenc elmondta, az ügyfélkapura 5 milliárd forint költöttek, s további 5 milliárdot fordítanak az ügyfélkapu kettőre azért, hogy a rendszer biztonságosan működjön bármilyen technikai körülmény között, s ne alakuljon ki túlterhelés. Hozzátette, az ügyfélkapu már megtérült, hiszen a portálon keresztül eddig mintegy 50 millió e-mailt küldtek ki a mintegy 770 ezer felhasználónak.
Valószínűnek tartom, hogy 200 Ft / e-mail áron bármelyik magyar vagy nemzetközi szolgáltató szívesen küldene ki bérben e-mail-eket – elvégre ez még az SMS-eknél is egy nagyságrenddel magasabb árazás. Habár lehet, Baja Ferenc az eddigi költségekre, az eddigi 5 milliárd Forintra gondolt – akkor “csak” 100 Ft / e-mail a szerinte jó megtérülés.
Kérdés, hogy ha ad a MEH-nek valaki egy kedvezőbb, mondjuk negyedáron 50 Ft / e-mail-ről szóló ajánlatot, akkor azzal megkapja-e a lehetőséget. Hisz csak így 75%-kal csökkennének a projekt költségei. Lehet, hogy lemehetne esetleg akár 25 Ft / e-mail-ig, kb. egy SMS áráig?
Láthatjuk, nem olcsó dolog az állami e-mail elektronja.
6 Responses to “200 Ft / e-mail – ügyfélkapu költséghatékonyság”
Szólj hozzá
Hozzászóláshoz be kell jelentkezz
február 23rd, 2009 at 7:36 de.
Kormánybeszerző -200 Ft / e-mail – ügyfélkapu költséghatékonyság…
A Miniszterelnöki Hivatal oldalán egy írásban Baja Ferenc szerint 50 millió e-mail kiküldése 10 milliárd Forintért egy jó [...]…
február 24th, 2009 at 1:28 du.
Ezt nagyon félreértelmezted. Nem arról van szó, hogy 5 milliárdba került 50 millió e-mail továbbítása (amely egyébként ingyenes a rendszerben).
Ha megtérülésről van szó, akkor azt kell nézni, hogy mennyibe került volna ugyanennyi levél postán történő továbbítása.
Ha csak a sima levél 100 Ft-os díját nézzük, akkor az 5 milliárdos összeg már önmagában kijön.
Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezeknek a leveleknek legalább egy része hivatalos irat, amelynek díja 275 Ft, akkor már megtakarításról is beszélhetünk.
Mindehhez még hozzávehetjük a papír és a boríték költségeit is. Ha csak 1 oldalas levelekről van szó, az akkor is 50 millió A4-es lap, amely 100000 darab 500 lapos csomag. Egy ilyen csomag ára legalább 1000 Ft, ami újabb 100 millió, és a borítékot még nem is számoltam.
február 25th, 2009 at 5:41 du.
szamolgato – jó uton jársz, én is ide akartam kilyukadni, hogy az nem egy hatékonyság mérce, hogy ennyi pénzért X e-mail-t kiküldtünk. a nyilatkozat szerint pedig ez Baja Ferenc megtérülési mércéje.
te pl. hogy állítanál fel egy ilyen mércét?
az egyik összehasonlítás, amit végzel, hogy “hagyományos” módszerekkel mennyibe került volna ugyanez. ám egy másik összehasonlítás, hogy a piacon ehez hasonló szolgáltatást mennyiért végeznek.
kétlem, hogy ez utóbbi összehasonlítási alapja az lenne, hogy “egy hivatalos irat 275 Ft”. (egyébként honnan jön ez az adat?)
azzal az állításoddal vitatkozok, hogy a rendszerben ingyenes az e-mail. hát pont nem, hanem mi fizetjük, a közpénzünkből, jelenleg 200 Ft-ot darabjáért…
február 26th, 2009 at 5:29 du.
akos.maroy: A te összehasonlításod azért alapul nagy tévedésen, mert az ügyfélkapu nem egy levelező rendszer, amely kizárólag csak e-maileket továbbít, hanem annál sokkal több.
Ha magad is használnád, akkor nem állítanál ekkora butaságokat.
Az említett 50 millió e-mail csak arra volt példa, hogy AKÁR MÁR AZ ALAPJÁN IS megtérültnek tekinthetnénk az ügyfélkaput.
Azonban ennél sokkal nagyobb megtakarítási összegek jönnének ki abból, hogy mennyi időt takarított meg az ember azáltal, hogy nem kellett órákat sorban állnia a hivatalokban, vagy a postán.
Vagy az is a megtérülés része, hogy nem kell annyi embernek foglalkoznia például az APEH-ben a papíron beérkező adóbevallásokkal, és még hosszasan sorolhatnám.
február 26th, 2009 at 5:31 du.
Az “egy hivatalos irat 275 Ft” a hivatalos postai díjszabásból vett adat. Megkereshető az interneten, én is úgy kerestem rá.
február 26th, 2009 at 6:15 du.
szamolgato – attol tartok megkozelitesed meglehetosen joindulatu, es abbol indulsz ki, hogy pl. az ugyfelkapu altal elvegzett szolgaltasok miatt valoban csokkentettek pl. az azt levalto hivatalok letszamat, koltsegeit. Altalaban, az felhozott erveid feltetelezesek.
Ugy gondolom, hogy egy rendszer hatekonysaganak felmeresehez, megallapitasahoz ezek kevesek. Eddig az egyetlen kijelentes, ami az ugyfelkapu koltseghatekonysagarol szol, az Baja Ferenc fent idezett kiejelntese.
Sajnalatos, hogy sem elozetes tervkent, sem utolagos elemzeskent sem all semmilyen valos felmeres rendelkezesre, ami valoban es tenyszeru valaszt ad a kerdesre, hogy ez a projekt az adofizetok penzenek hasznos elkoltese volt-e. Pl. mennyi eroforrasba kerul egy ugyet a ‘hagyomanyos’ modon ill. ezen a rendszeren keresztul elintezni. Valojaban mennyi megtakaritas keletkzett pl. a ‘hagyomanyos’ statuszok felszamolasaval, es ez a megtakaritas nagyobb-e, mint az ugyfelkapu miatt letrehozott statuszok es maga a projekt koltsegeinek egesze. Kb. tenyleg megtakaritottak-e 10, vagy legalabb 5 milliar Ft kiadast az allamigazgatasban mas teruleteken, amelyeket atvett ez a projekt.
En magam nagyon szivesen latnek egy ilyen valos, tenyszeru kimutatast. Ennek hianyaban mindenki csak szujbektiv meggyozodese menten tehet kijelenteseket.
Maga ma szkeptikusak koze tartozom, altalaban.