Bevezető

Ez az oldal magyar kormánybeszerzésekről, különösen azok árhatékonysági aspektusáról szolgáltat érdekességeket. Bővebben az oldal hátteréről itt.

Ezen okból elkezdtem vizsgálódni, hogy különböző közbeszerzési modellek milyen hatással lennének a társadalomra es azok szereplőire, ill. a beszerzési folyamatban közvetlenül résztvevőkre. A dokumentum jelenlegi, 0.2-es változata letölthető az alábbi formátumokban:


Aktuális történések

Eredeti közbeszerzett IT rendszer 10 nap alatt, 4.9mrd Ft-ért

A KEK KH tavaly december 22-én írta alá a szerződést az Eclipse Zrt-vel a gépjárművek eredetiségét kezelni szánt egyedi software megoldás fejlesztésére, 4.9 mrd Ft + ÁFA értékben.  Ezt a beszállító a jelek szerint a szilveszteri időszakban le is kódolta, és azóta már a teljes árat meg is kapta érte – nyilván teljesítési igazolás fejében.

Az egész folyamat alig 10 napig tartott – napi 490 millió Ft értéktermelés, az igazán meggyőző.

Mezőgazdasági támogatás transzparencia indexünk 26%

A farmsubsidy.org szerint Magyarország transzparencia indexe 26%, ezzel 25-ödikek, alulról a harmadikak vagyunk az EU-ban, meg Bulgária is megelőz minket.

Ezzel együtt jó tudni, hogy van egy átlatható összesítés a magyar mezőgazdasági támogatásokról.

Magyarország korrupciós indexe: 5.1

A Transparency International új korrupciós indexe Magyarországot a világ középmezőnyébe helyezi, ez 5.1-es pontszámmal az 1 – 10-es skálán, ahol a nagyobb szám a jobb. Ezzel a kelet-európai mezőnyben vagyunk, társaink Csehország, Szlovákia, Lengyelország mind hasonló pontszámokat kaptak  (4.9, 4.5 és 5). Nyugati szomszédunk, Ausztria 7.9-es az index szerint, míg kettővel nyugatra Svájc már 9 pontot kapott. Keletre tőlünk Ukrajna egy enyhe 2.2-es pontszámmal szerepel.

Így habár régiónknak megfelelő ez az indexünk, van hova javulni.

4.3 milliárdos papírtender – 30-50% felárral

A piaci áraknál 30-50 százalékkal magasabb ajánlati árakkal nyerte meg a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 4,3 milliárd forintos papírtenderét egy szocialista kötődésű, offshore hátterű cég októberben. A rövid határidővel kiírt közbeszerzési eljárásban csak két, az index forrásai szerint egymástól nem teljesen független cég vett részt, a piacvezető papírkereskedő bojkottálta a tendert. A Transparency International felajánlotta hogy korrupciómentesíti az eljárást, de kikosarazták. A kormányszóvivői iroda szerint a KSZF által kialkudott árak nem tekinthetők magasnak.

all your sw belong to us – mondja a KSZF

A KSZF további térhódítása eredményeképpen már nem csak egymagában felel az összes miniszterium informatikai beszerzéseiért, es egykezűleg dönti el azt, de ezért 2% jutalékot is beszed. Sőt:

Nagyobb összegekre kötött üzletet esetén nagyobb a bevétel, így a KSZF lényegében ellenérdekelt a spórolásban.

Írja az index.hu. A cikk továbbá nagy hangsúlyt fektet a KSZF Microsoft-beszerzéseire, nagy monolitikus állami üzlet formájában.

35 milliárd e-kormányzatra közbeszerzés nélkül

Akár 35 milliárd forint közpénzt is elkölthetett a kormány a központi elektronikus szolgáltató rendszer kiépítésére az utóbbi öt évben – közbeszerzési eljárás nélkül. – írja a HVG

Nyílt forrású szoftver közbeszerzés került kiírásra

A mai nap jelentette be Baja Ferenc, hogy az újból kiírásra kerülő 12 millárd Forintos Microsoft beszerzés mellett ugyanilyen összegben nyílt forráskódú szoftverek közbeszerzését is kiírják. Ezen túl újraindítják a pár éve leállított Szoftver Kompetencia Központot, amely a szabad szoftverek bemutatásával segíti majd a közintézmények átállását az efajta megoldásokra.

Webisztán: Cloud-computing, open source: milliárdos megtakarítás az államnak

A Webisztánon hírbehozó említi a MeriTalk elemzését, amely szerint 3 év alatt az amerikai állam 23 milliárd dollárt takaríthatna meg, ha ún. “cloud computing” módszereket, nyílt forráskódú megoldásokat, ill. virtualizációs technológiákat vezetne be. Ez éves szinten kb. 7,6 milliárd dollár, ami 1,85 trillió forintnak felel meg.

Ej, be szép is lenne ennek a megtakarításnak akár csak 1%-a is…

Persze hírbehozó azt firtatja leginkább:

De most komolyan: mi gátolja meg ezt az országot abban, hogy korszerű, egyszersmind költséghatékony IT-politikát folytasson?

az angol kormány a nyílt forrású megoldások mellé áll

A BBC-n megjelent írás szerint az Egyesült Királyság kormánya felgyorsítja a nyílt forrású megoldások elterjesztését a közszolgálati szférában. Ettől a lépéstől éves szinten 600 millió font (kb. 200 milliárd forint) megtakarítást remélnek. (A magyar állam informatikai fejlesztésekre évente kb. 160 milliárd forintot költ.)

A tervvel kapcsolatban Tom Watson “minister for digital engagement” a következőket mondta:

  • biztosítani kell, hogy a kormány nyílt szabványokat foganatosítson, és ezeket használja azokkal az állampolgárokkal és üzleti szereplőkkel való kapcsolattartásban, akik maguk nyílt forrású megoldásokat használnak
  • biztosítani kell, hogy megfelelően értékelik a nyílt forrású megoldásokat, és amikor ezek a legjobb értéket képviselik árukért cserébe, azokat kell választani
  • meg kell erősíteni a kormányon belül és a kormány beszállítóinál a nyílt forrású megoldások használatának leghatékonyabb kihasználásához szükséges képességeket, készségeket és tapasztalatokat
  • a kormány és beszállítói körében el kell terjeszteni a nyílt forrású kultúrára jellemző megosztás, újrafelhasználás és kollaboratív fejlesztés szellemiségét
  • biztosítani kell, hogy a rendszerintegrátorok és a zárt szoftver beszállítók a nyílt forrású filozófiával azonos mértékben legyenek rugalmasak és képesek a megoldásaikat újrahasznosítani

Ha mi évente 200 milliárd forintot nem is, de valószínű elég sokat tudnánk megtakarítani egy hasonló irányelv bevezetésével.

200 Ft / e-mail – ügyfélkapu költséghatékonyság

A Miniszterelnöki Hivatal oldalán egy írásban Baja Ferenc szerint 50 millió e-mail kiküldése 10 milliárd Forintért egy jó megtérülés:

Kérdésekre válaszolva Baja Ferenc elmondta, az ügyfélkapura 5 milliárd forint költöttek, s további 5 milliárdot fordítanak az ügyfélkapu kettőre azért, hogy a rendszer biztonságosan működjön bármilyen technikai körülmény között, s ne alakuljon ki túlterhelés. Hozzátette, az ügyfélkapu már megtérült, hiszen a portálon keresztül eddig mintegy 50 millió e-mailt küldtek ki a mintegy 770 ezer felhasználónak.

Valószínűnek tartom, hogy 200 Ft / e-mail áron bármelyik magyar vagy nemzetközi szolgáltató szívesen küldene ki bérben e-mail-eket – elvégre ez még az SMS-eknél is egy nagyságrenddel magasabb árazás. Habár lehet, Baja Ferenc az eddigi költségekre, az eddigi 5 milliárd Forintra gondolt – akkor “csak” 100 Ft / e-mail a szerinte jó megtérülés.

Kérdés, hogy ha ad a MEH-nek valaki egy kedvezőbb, mondjuk negyedáron 50 Ft / e-mail-ről szóló ajánlatot, akkor azzal megkapja-e a lehetőséget. Hisz csak így 75%-kal csökkennének a projekt költségei. Lehet, hogy lemehetne esetleg akár 25 Ft / e-mail-ig, kb. egy SMS áráig?

Láthatjuk, nem olcsó dolog az állami e-mail elektronja.